A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

A műszívkezelés segítségével csökkenthető a szívtranszplantációs várólistán lévők halálozási rátája, a betegek otthonukba bocsáthatók, szervfunkcióik a megfelelő perfúzió következtében javulnak, és többségük jó életminőséggel és jó általános állapotban juttatható el a végleges megoldást jelentő szívátültetésig.

Magyarországon 2012 óta alkalmaznak műszív kezelést, ennek nagyjából hetven ember köszönheti az életét.

Teljes műszívet ültettek be egy 58 éves férfinak a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézetben (IKEM), adja hírül az Index.

Újabb műszívet ültettek be Franciaországban, néhány hónappal a szervet előállító Carmat orvosbiológiai cég első párizsi beültetése után, melyet a pácien két és fél hónappal élt túl.

A Magyar Kardiológusok Társaság közleményben hívta fel a figyelmet a szívelégtelenség ambulanciák munkájára, s az abban rejlő költségcsökkentési lehetőségre.

Ugrásszerűen megnőtt a szervátültetések száma a Semmelweis Egyetemen az Eurotransplanthoz való végleges csatlakozás óta eltelt időben – írják az egyetem honlapján.

„Rendkívül sok lehetőségünk van arra, hogy ha időben érkezik a beteg, akkor megmentsük az életét, s teljes gyógyulást biztosítsunk” – idézi Merkely Bélát a Semmelweis Médiasarok.

Focigálával tisztelegnek az idén 100 éves intézmény előtt a Városmajori Klinika szívsebészei és egykori betegeik.

Az első hazai végleges műszívbeültetés apropóján Merkely Bélával, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatójával közöl nagyobb interjút a magyarhírlap.hu.